A székelyderzsi oktatás története (1. rész)  

31 máj

By:

 A derzsi népiskola első évtizedei

A XVIII. századig az erdélyi iskolákat a faluközösségek tartották fenn, és az egyház védnöksége alatt működtek. Erre utalnak a régi iratokban található magiszter vagy rektor elnevezések. A magiszter ellátta egyben a jegyzői teendőket is és segítséget nyújtott a templomi szertartásoknál.

A legelső írásos említése a derzsi “mesternek” 1708-ból való, de az oktatás ennél minden bizonnyal jóval korábbi kezdetű. A székelyderzsi iskoláról szóló első írásos feljegyzés 1751-ben keletkezett, és a helyi unitárius egyház irattárának első iratcsomójában a XII. számot viseli. (Az egyházközség levéltárának tárgymutatója szerint, melyet, Ébert András unitárius lelkész állított össze, 1917. május 1.-én a 13. számon. G. L.). Ez egy szerződés az unitárius egyház és Dániel István helyi lakos között. Az egyház tulajdonában lévő telket és épületet, amely a tanító lakásául is szolgál, elcserélik Dániel István tulajdonában lévővel, amely megfelel a tanító igényeinek, és van elegendő hely a gyerekek tanítására is. A szerződés a tanító nevéről nem tesz említést.

A következő kor iskolájáról fogalmat alkothatunk, ha áttekintjük az 1784-es népiskolai rendtartás alaptételeit: “A népiskolák irányítását a népiskolák felügyelője feladatává teszi. Az iskola közvetlen ellenőrzését egyházi részről az egyházközség papja látja el, világi részről pedig (.) a legközelebb lakó megyei tiszt. Az iskola építésében a község és a földesúr legyen segítséggel, fenntartását ők vegyék magokra. A tankötelezettséget a 6-13 éves korra mondja ki a rendtartás, de abban az értelemben, hogy 6-9 éves falusi gyermekek nyáron járjanak iskolába (télen ti. ezt a hideg miatt nehezen tehetnék), a 9-13 évesek pedig télen, mert nyáron kellenek a mezei munkában. Szabad azonban a nagyobbaknak nyáron is, a kisebbeknek télen is járni iskolába. A nyári tanulási időszak a húsvét utáni első vasárnaptól Szent Mihályig tart (aratáskor azonban három hét szünet van), a téli Szent Andrástól húsvétig. A nyári vasárnap délutánokon a nagyobbaknak nemcsak vallásoktatást kell tartani, hanem két órás gyakorlatot is az iskolában olvasásban, írásban és számvetésben. A rendtartás több rendelkezése foglalkozott a tanítókkal. A helyzetre jellemző módon azzal kezdte, hogy ahol két mester van (a nagy mester vagy kántor és a kis mester vagy harangozó), ott a nagy mester fő kötelessége a tanítás, a kis mester pedig egyéb egyházi szolgálatokat tegyen, tanítással csak szükségből foglalkozzék. A tanítóválasztás a község, a földesúr és az egyházi elöljárók dolga. A falusi iskolák két osztályosok. Tantervükben vallásoktatás, írás, olvasás, szépírás, számolás, erkölcstan és gazdasági ismeretek szerepelnek.”

A legelső ismert nevű derzsi tanító 1839-ben Nyomáti Sófalvi József. Az ez évben végzett oskolai vizsgálatok jegyzőkönyvéből megtudhatjuk a helyi pap nevét is, Inczeffi József, aki egyben vallástanító és iskola felvigyázó is. Az iskola helye a Mesteri telek, a Mesteri házzal egy fedél alatt. A tanítás két teremben folyt, külön a fiúkkal, és külön a lányokkal, magyar és deák nyelven. A tanító jövedelme: a kezdőktől 24, a syllabizálóktól, olvasóktól, declinistáktól és conjugistáktól 48, a felsőbb leckékben 102 pénz. Nem mindenik tanuló tudja megadni, de pótolja Gróf Bethlen Ferenc 40 forintos segítsége. A végrendelkező saját földjéből három köblöst az Isten templomának, és két szekér szénát termő földet a derzsi “lelki tanítónak” adományozott.

“Bethlen Ferenc ő méltósága 1833-ik évben egy igen érdekes alapítványt rendezvén, az erről szóló és örök hálára méltó adománylevél ezen derzsi megye számadásos jegyzőkönyvének 303-304. lapjairól másolatban ide írva szóról-szóra így következik: A derzsi és muzsnai birtokom haszonbérbe bejött 130, azaz egyszázharminc váltó cédulabeli Rs. (rénes) forintokat halálomig az ottani falusi iskolák felsegítésére határozván, ezennel az ottani falusi iskolák között a következőkben teszem meg rendelkezésemet:
I. A bérmennyiségből negyven R. forintot a derzsi, – negyvenet pedig a muzsnai iskola tanítójának adjanak fizetéspótlásul.
II. Húsz forintot a szükséges iskolai könyvek vásárlására fordíttassanak.
III. A fennmaradt harminc forintok az évenként tartandó megvizsgáltatás alkalmával hat legjobb tanulók között 5-5 forintonként osztassanak széjjel, olyan módon, hogy Derzsen három, és Muzsnában is három tanítvány részesüljön.
IV. A két nevezett iskolában vallásbeli különbség nélkül fogadtassanak bé a helyiség fiai.
V. A bérlők halálok, vagy tehetetlen voltok esetén, a két helyiség elöljárósága adja azon eset által megürült részt az oskola felügyelőinek tudtával a legbiztosabb bérlőnek, a mostani bérlevélben kitett kötelezések mellett. Mely fentieket aláírásommal és szokott pecsétemmel megerősítem.”

Tantárgyak a következők voltak:
Nagyobbaknak: kis kátéchésis magyarázata, természeti tudomány, vallás, Erdélyország geographiája, nagy kátéchésis, számvetés reguláival együtt. Közép rendűeknek: Szent Historia, kis kátéchésis, erkölcsi regulák.
Kisebbeknek: Parancsolatok, ábécéskönyv.
Declinistáknak: kézírási gyakorlatok, templomba menetelkori és kijövetelkori könyörgések, énekek és dicséretek, zsoltárok, halottiak, az examenhez alkalmazott könyörgések, versezetek.

A tanulók létszáma 1839 és 1852 között

Évszám Fiúk Lányok Összesen
1839 54 21 75
1840 58 21 79
1841 57 15 72
1842 42 5 47
1843 44 12 56
1844 47 19 66
1845 49 22 71
1846 53 29 82
1847 50 32 82
1848 43 17 60
1849 34 11 45
1850 47 8 55
1851 60 14 74

1842-ben a létszám csökkenését himlőjárvány okozta, 1843-ban a szülők szolgálatba állása és ház körüli dolgaik miatt hiányoztak. A tanulók mind unitáriusok.

1848-ban a megye tervbe veszi egy lány iskola felállítását külön tanítóval, amire az intézkedéseket meg is tették. Az 1848-49-es “szász-oláh” mozgalmak és háborús körülmények miatt az iskola nem ősszel, hanem a jövő évben kezdődött. Ekkor sem jelent meg mindenki és a tantárgyak száma is csökkent. 1851-től már lecsillapodtak a politikai zavarok, helyre állt a béke és nagyobb számmal kezdtek iskolába járni. 1853-tól szükség van egy helyettesítő tanítóra, mivel Sófalvi József politikai fogoly. Ideiglenesen egy Dénes György nevű egyént neveztek ki. Ettől az évtől a tanulókat osztályokba sorolták. A tantárgyak a következőkkel bővültek: szótagolás, arany ábécé, keresztény ábécé, állattan, mondások Kovácsi és Gáspár olvasókönyvéből. A három legjobb tanuló az egyházi tanács ajándékából Sz. Ábrahámi féle könyörgés könyvet kap. (Ballok Mihály, Orbán János, Kénosi József). 1855-től özvegy Gábor András lesz a tanító, iskola felügyelő továbbra is lelkész Inczeffi József.

A lány iskolával kapcsolatosan tett intézkedések nem jártak eredménnyel, így az 1863-ban készült jegyzőkönyv szerint, az egyházi elöljáróság döntése az, hogy “amíg külön leányiskola nem alapul, addig tökéletes lány nevelde Derzsben nem lesz”.

Az 1865. évi Zsinati Fő Tanács határozata a kinevezett iskolamesterek egyházköri gyűléseken leteendő felesketésére: Mesteri esküforma: “Én N.N. esküszöm az egy igaz élő istenre, a mi Urunk Jézus Krisztusnak szent atyjára, hogy mint énekvezéri, mint pedig tanítói hivatalomban híven és lelkiismeretesen eljárok, az egyházi törvényeket, elöljáróim rendeléseit teljes tehetségem szerént megtartom, irántok tisztelettel és engedelmességgel viseltetem, az egyházi hivatal tisztességét szemem előtt hordozván, magamat példaadó erkölcsösséggel viselem, a hívek vallásos épületét, a keresztényi szeretetet és békét fenntartani, s előmozdítani igyekszem. Isten engemet úgy segéljen, s úgy adja lelkemnek idvességét.”
– Kriza János unitárius püspök –

iskolaikezikonyvekPartium, a Bánság és Máramaros, valamint Bihar nélkül – 2 millió 300 ezerre teszi, ebből 1 millió 200 ezer a román, 830 ezer a magyar, 200 ezer a szász, 50 ezer a cigány, 10 ezer az örmény, és újabb 10 ezer más nemzetiségű.
1848-ban Derzsben 64 jobbágycsalád lakott.

Május 19.-én Batthyány Lajos gróf, az első független felelős magyar kormány miniszterelnöke felhívást intézett a fegyveres székelységhez, melyben arra szólította fel őket, hogy a Délvidéken fellázadt szerbek és horvátok ellen Szegeden alakítandó magyar táborban jelentkezzenek. A miniszterelnök felhívását csíkszentgyörgyi Gál Sándor és Klapka György vitte a Székelyföldre. Május 23.-án Marosvásárhelyen, másnap Székelykeresztúron voltak. Innen Nagygalambfalvára mentek, itt Sebesi István házánál Gál Sándor az összegyűlt nép előtt lelkes beszédet tartott. Útjukat Székelyudvarhely érintésével folytatták Csík felé.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc egy jelentős eseménye zajlott le a község szomszédságában. Október 16.-án és 17.-én az “Agyagfalvi téren, az úgynevezett Fontsika pataka mellett, őseink tanácskozó és törvényhozó helyén” Székely Nemzet Gyűlést tartottak Hídvégi Mikó Imre kincstárnok vezetésével. Puchner császári főparancsnoknak a válasza az Agyagfalvi Népgyűlésre, az erdélyi ostromállapot bevezetése volt.

Iskolalátogatás 1853-1867 között

Fiúk Lányok
Évszám I. oszt. II. oszt. III.oszt. IV. oszt. I. oszt. II. oszt. III. oszt. Öszzesen
1853 11 13 34 12 70
1854 4 13 36 12 65
1855 34 21 11 5 71
1856 20 18 12 20 21 8 99
1857 18 17 14 15 6 6 76
1858 10 14 17 14 9 6 67
1859 14 13 12 7 8 54
1860 5 14 9 9 15 52
1861 12 13 11 5 2 3 46
1862 18 11 18 11 2 2 62
1863 16 18 15 9 22 80
1864 33 11 10 5 21 80
1865 22 21 9 9 24 85
1866 29 15 10 5 10 69
1867 22 17 15 10 16 5 85

 Írta: Kovács Erika