A székelyderzsi oktatás története (6. rész)

11 jún

By:

 

Új utak

A háború vége jelentős változásokat hozott a helyi közösség életében. A szerveződő új hatalom nagy gondot fordítanak az oktatás forradalmi átalakítására. Az 1948-as Tanügyi reform határkövet jelentett a romániai oktatás történelmében. A kezdeti időszak pozitívumait lehetetlen tagadni. A tanügyi reform megjelenése után azonnal hozzáfogtak Derzsben is az analfabétizmus felszámolásához, az iskolai oktató-nevelő munka új alapokra történő helyezéséhez.

1946. február 28.-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy: “Az iskolában kicserélték az idegen nemzetiségű tanítókat magyar tanítókkal és annyi szünetelés után a gyermek anyanyelvén tanulhatja, most már az írást és olvasást. Jelen öt tanerő van kinevezve iskolánkhoz. Mind az öt magyar és unitárius. Közelebbről az óvoda is megnyílik, magyar és unitárius óvónő vezetésével. A gyermekek beíratása és iskolalátogatása pontosnak mondható, nem számítva a gátiakat (cigány), ahol bizony 40-50 között van a beiskolázatlan gyermekek száma. A legnagyobb nehézséget az iskolánál a tankönyvhiány jelenti. A szülők lelkiismeretesen és az első felhívásra meghozták anyagi áldozatukat, és minden gyermek után 85%-ban 8000 lejt tankönyvre befizettek. A tankönyvek csak részben érkeztek.”

1946-ban a helybéli magyar tannyelvű állami iskolába beiratkozott 147 tanuló. Megnyílt az óvoda is 40 növendékkel. A tantestület tagjai a község társadalmi, gazdasági és közművelődési mozgalmaiban vezető szerepet vittek. Ők voltak a község szellemi irányítói iskolán kívül is. Molnos Lajos kántortanító a dalárdának a karmestere, Rostás Zoltán a Fogyasztási Szövetkezet ügyvezetője, Török Mihályné a Dávid Ferenc Nőszövetség elnöknője volt. A Közművelődési Bizottság elnöke Török Mihály lelkész, ki az Ifjúsági Egyletet is vezette.

1947-ben a vasárnapi iskolát 102 gyermek látogatta, a legnagyobb pontossággal. A vasárnapi iskola tanítási tárgya: Biblia magyarázat Jézus élettörténetével kapcsolatosan és erkölcsi mesék elmondása.

A hittant Török Mihály lelkész tanította heti öt órán, az egyházi éneket Rostás Zoltán énekvezér heti két órán. 1948-ban az I-IV osztályos tanulók száma 89. Ebből 40 fiú és 49 leány. V-VII osztályba 26 fiú és 14 leány, összesen 40. Hitoktatásban mindenki részesült.

1949-től két óvónő dolgozott, az óvoda, a termelőszövetkezet megalakulásától, mint napközi otthon működött. Felszerelése bővült, így egyre jobb körülmények között folyt az iskolás kor előtti gyermekek oktatása. 1951-ben a tankötelesek száma 123 fő. Ebből alsó tagozatos 76 (35 fiú, 41 leány), felső tagozatos 57 (28 fiú, 29 leány). 15 gyermek nem jár vallásórára. Egy 1956-os gyűlésen írott jegyzőkönyv szerint bejelentik, hogy “a Miniszter tanács határozata értelmében semmiféle tömeggyűlést vagy felvonulást, a minisztérium engedélye nélkül nem lehet tartani.

1951-59 között a székelyderzsi iskolánál bentlakás működött, ahol a szomszédos falvak tanulói kaptak elszállásolást. Ebben az időszakban a székelyderzsi iskola volt a környék iskolaközpontja.

Felhívják a figyelmet, hogy a beiskolázásra kell összpontosítani a kevés létszám miatt. Iskolapad hiánnyal küzdenek, melyek javítását a Néptanács végezteti el. A tantestület tagjainak kulturális, tömegnevelő munkája nem tudott megfelelő eredményt felmutatni. Ennek okát az ellenőrző bizottság tagjai abban látják, hogy a politikai kör anyagát a Román Munkáspárt, a RMK vezető ereje nem kötötte össze a falu problémáival. Így az előadás túlságosan elvont, az ifjak nem figyelték és nem gyakorolt rájuk különösebb hatást. 1964-től tértek át a községi iskolákban a nyolcosztályos oktatásra.

1967-től egyhetes tábort szerveztek Muzsnában, melyen kezdetben csak a helyi gyerekek vettek részt, de 1971-től bekapcsolódtak a mátisfalvi, agyagfalvi, magyarósi, derzsi és bögözi iskolák tanulói is. A tábort a muzsnai Kocs Ferenc tanító szervezte.

A téli időszakban a szánkózás, sízés, asztali tenisz és sakkjátékok voltak népszerűek. A derzsi iskolánál az épület körüli szűk és lejtős udvaron nem volt lehetőség sportbázis létrehozására. Létezett egy szabványméreten aluli kézilabdapálya és egy rövid futópályás ugrógödör.

Az 1970 – 1971-es évben országszerte több mint 2290 magyar nyelvű egység működött (óvoda, iskola). Az 1973-1974-es tanévben vezetik be a X. osztályos oktatást.

1977-től kezdve az iskola sok nagy értékű tanfelszerelést kapott a Megyei Tanfelügyelőségtől. Egy komplex fizikai laboratóriumi felszerelést, egy kémiai felszerelést, automata diapozitív-vetítőket, hét osztály számára bútorzatot, egy laboratóriumi bútorzatot, térképeket stb. A községünkben tevékenykedő tanerők mindig kivették részüket a kulturális élet megszervezésében és irányításában. A hetvenes években indított “Megéneklünk Románia Országos Fesztivál” helyi, körzeti és megyei szakaszain szép eredményeket értek el. Kirándulások megszervezésére is sor került, Marosvásárhelyre, a Gyilkos tóhoz és Tusnádra szerveztek kirándulást. A tanórákon kívüli nevelő tevékenység a pionír és a KISZ szervezetek keretében történt, melyek tevékenységét a Megyei Pionírtanács, a Megyei KISZ Bizottság és a községi Pártbizottság irányításával fejtették ki. Az 1979-1980-as iskolai évtől a Megyei Tanfelügyelőség és a Pedagógusok Háza központosított módszertani köröket szerveztek, amelyeken részt vettek iskoláink tanerői is. A község iskoláiban a humán, reál, a tanító és az osztályfőnökök módszertani körei működtek. Az iskolát több esetben látogatták meg a Megyei Párt és Állami szervek képviselői, tanfelügyelői brigádok, szaktanfelügyelők és szakirányítók. Az 1977-1978-as tanévben a megyei pártszervek által mozgósított tanfelügyelőség nyomására román tagozat alakult, amelyen hét tanuló járt. A derzsi iskolában egy varró kör, egy kémia kör, három kulturális művészeti kör, egy sportkör, egy tudományos ateista kör működött. Az iskola rendelkezett mezőgazdasági parcellával, ahol a kultúrnövények ápolását és betakarítását a tanulók végezték.

Mivel Muzsnában megszűnt az V-VIII osztály, így a tanulóknak ingázniuk kellett a derzsi iskolába.
Az eddig szóban forgó iskola az 1970-es évekre szűknek bizonyult, s az iskola fekvése nem tette lehetővé a bővítést – új iskolát kellett építeni. Az építkezés 1978-ban kezdődött el. A szükséges pénzügyi fedezetet a Megyei Néptanács, a Megyei Tanfelügyelőség és a község lakóssága biztosította. Az építkezést a község lakóssága társadalmi munkában végezte, Kerestély Lajos építészmester szakirányításával. A legújabb iskola átadására 1981. január 11-én került sor. A tíz tantermes, laboratóriummal felszerelt (akkori értékben 1200000 lej értékű) iskola megfelelő feltételeket teremtett az oktatáshoz. Az avatás idején Zoltáni István volt a polgármester, a régi iskola volt igazgatója Gedő Lajos, az új iskoláé Demeter Miklós. Az iskola összalapterülete 6532 négyzetméter, az épület összalapterülete 988 négyzetméter. A tíz tantermes épületben a régi laboratórium helyett ma tornaterem van. Az iskola könyvtárral felszerelt. A meglévő könyvek jó része 1978 – 1981 között érkezett iskolánk könyvtárába. 1997-ben a kötetek száma 6441 darab. Az utóbbi években Székelyderzs magyarországi testvérfalújától, Daránytól kaptunk 212 kötetet. 2001-ben a Széchényi könyvtártól és a Humanitas Közalapítványtól érkeztek kötetek. A tornateremben, 1998 júniusában bordásfalat szereltek. A 2001 – 2002-es tanévben sportfelszereléseket is kaptunk a Világbanktól. Ugyan innen szemléltető eszközök is vannak: térképek, mikroszkópok, kémiai felszerelések, könyvek stb.

Az I-IV osztályban szakképzett tanítók vannak, valamint V-VIII-ban is tanítanak szaktantárgyakat tanítónők.

Az iskola téli fűtését csempekályhák szolgálják, melyeket az 1996-os év folyamán sikerült felrakni. Távlati tervek között szerepel, hogy elkészüljön a sportpálya, felszereltségben bővüljenek a szaktermek. Mindezek annak érdekében, hogy megfelelő körülmények között tanulhasson a fiatal nemzedék.

Írta: Kovács Erika