The village

22 Dec

By:

A falu múltja

pénzes, székelyderzsi dűlő

A falu neve írott formában először az 1334-es pápai tizedjegyzékben szerepel „de Ers” néven. 1525-ben már Ders néven említik, míg 1760-ban már a Székely Derzs elnevezést használják.

légifotó, székelyderzs, derzs, székelyföld, erdély

A hagyomány szerint az ősfalu a mai telepuléstől délnyugatra a Pénzes nevű dűlőben feküdt, amelyet három oldalról hegygerincek védtek. Az egykori falunak temploma is volt, amit ma egy Kápolnának nevezett, csonka gúla alakú földhányás jelez.

A tatárdúlás következtében az egykori falu megsemmisult és a megmaradt lakosok a mai falu Felszeg nevű részén telepedtek meg. A falu áttelepülésével kapcsolatban Jánosfalvi Sándor István a Székelyhoni Kapolna1utazás a két Homoród mellett című könyvében azt írja, hogy a falu szász lakosságának jó része dögvészben elpusztult, a többi pedig elmenekult. A király az üresen maradt falut „donáció által magyar uraknak konferálta”, akik szabad székelyekkel és jobbágyokkal népesítették be. A betelepített szabad székelyek a Felszeg nevű falurészbe, míg a jobbágyok a mostani falu középső részére telepedtek le. Alszeget és Felszeget csak egy patak választotta el egymástól.

A falu arisztokrata családjai

1848 előtt több arisztokrata családnak volt érdekeltsége Székelyderzsben.level

SírkőA falu története szorosan a Petky család Derzsi előnevet viselő ágával fonódik össze. A Petkyek már akkor jelen voltak a falu történetében, amikor a templom szentélye épult. Ezt igazolja a szentély boltozatának egyik záróköve, amely az ő címeruket viseli.

A templom bejáratánál egy címeres sírkő Petky Mihály emlékét őrzi, aki 1571-ben Udvarhelyszék főkirálybírája volt. Az ő fia volt az 1612-ben elhunyt Petky János, erdélyi kancellár, aki a Basta seregei által 1605-ben felégetett templomot a saját költéségén javíttatta ki és a toronyba két harangot öntetett. Egy 1607-ben adományozott, arany és ezust szálakkal varrt törökmintás terítőjét ma is őrzi az egyházközség.kotta

teritoPetky János és Borbála egyik fiának Istvánnak az emlékét őrzi az Unitárius Énekeskönyv 50-es számú éneke 1607-ből. Ekként énekel Istenről:„Fénysugarát hajnalodnak áldón ránk teríted / Arcainkról te törulöd le a verítéket. / Elröppenő sóhajtások szerét számon tartod, / szereteted élő Isten mindétig megtartott.”

A Petky családot rokoni szálak fűzték az Apafiakhoz is. Apafi György felesége Petky Borbála volt. Petky Borbála 1635-ből való adománylevelét, amelyben az egyik bástyát az egyházközségnek, annak alsó részét a mindenkori papnak adományozza a mai napig az egyházközség birtokában van.

Az említett családokon kívul Székelyderzshez kötődött még a Bethlen család, a vargyasi Dániel család, a Báthori család, Sárdi Simon, Buczi Kristóf, Némethi Gergely, Bíró József és Bodor Pál.

A falu jelene

Közigazgatásilag a szomszédos faluval Székelymuzsnával alkot egy községet 1990 február 1-től. Az önkormányzat székhelye Székelyderzsben van. A községnek 9 tanácsosa van, polgármestere Zoltáni Csaba.

A 2002-es népszámlálási adatok szerint a község lakossága: 1167 fő, ebből Székelyderzsben 751 fő él, Székelymuzsnán 416 fő. A község nemzetiségi megoszlása: Székelyderzsben él 745 magyar 6 román nemzetiségű. Székelymuzsnán 415 magyar és 1 román nemzetiségű él. A község felekezeti megoszlása: Székelyderzsben 663 unitárius, 24 katolikus, 16 református, 8 ortodox, 4 baptista 1 evangélikus. Székelymuzsnában 257 református, 106 unitárius, 30 baptista, 24 katolkus, 7 ortodox.

A községbe vezető utat 2007 nyarán kezdték aszfaltozni, amelyet 2010-ben fejeztek be. A falu infrastruktúrája javulóban, 2011-ben új ivóvízhálózat került átadásra a községben. Világhálós elérhetőség 2006. július 1-től működik a Székelyderzsi Unitárius Egyházközség, Székelyderzs Község Önkormányzata és az Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesuletének összefogásával.

Székelyderzs határa hegyes völgyes, sovány talajában a sárga- és feketeagyag van túlsúlyban, ennek következtében termése szegény, a falu lakosságát nem tudta és ma sem tudja eltartani. A megélhetés biztosítására a falusiak építkezéseken dolgoznak, vállalkozásokat nyitnak, állattenyésztéssel foglalkoznak, vagy az állam biztosította szociális juttatásokból élnek.

A székelyderzsiek nagyon jó építkezési szakemberek. Messze földön híresek az itteni kőművesek és ácsok.