Székelyderzs

Kategória: A falu

Beszámoló a Jégverés napi határkerülésről és falunapokról – 2008

2008.6.28, 10:00: Lovas dobos meghívás A falunap reggel lovas dobos meghívással kezdődött. A lovasok ismertették a jégverés napi határkerülés történelmi hátterét majd a falunapi programot. 2008.6.28. 10:00: Kürtőskalács sütés A lovas dobos meghívással egy időben az asszonyok kürtőskalácsot sütöttek az immár hagyományos kürtőskalácsos kínálásra 2008.6.28, 12:00: A polgármester megnyitója A falunapi program 12 órakor folytatódott…

Olvass tovább

Székelyderzsi bútorfestők nyomában

A bútorfestés rövid története Népünk díszesség és szép iránti igénye a népi festett bútorok területén mutatkozik meg leginkább.Az erdélyi bútorfestés a reneszánsz hatására a XVIII. XIX. században élte fénykorát. A XX. század elején még mindig divat a festett bútor használata, de a mesterek kiöregedése és az utánpótlás hiánya maga után vonja e mesterség kihalását. A…

Olvass tovább

Mondák, legendák Szent László Királyról

 „erős volt a keze, tetszetős a külseje, s miként az oroszlánnak, hatalmas lába-keze, óriási a termete, a többi ember közül vállal kimagaslott: így árasztotta el az adományok teljessége, s ez már testileg is méltóvá nyilvánította a királyi koronára. Ám mikor látta, hogy kitüntető javakkal dicsekedhet, nem fuvalkodott fel gőgjében, nem foglalta el mások jogait ármányosan vagy…

Olvass tovább

Ramocsavirág

Más megnevezések: henye boroszlán, gyalogborostyán Latin név: Daphne cneorum A hagyomány szerint Ramocsa nevű tündér járt erre, léptei nyomán a gyönyörű ramocsavirág kezdett nyílni. Székelyderzstől 5 km-re található Ramocsa nevű terület, ahol ez a ritka virág nő. Ramocsa domb déli oldalán honos és Erdélyben egyedi, a vadorgonához hasonló, egyes növénytani feljegyzések szerint a henyeboroszlán félékhez…

Olvass tovább

A faluról

A falu múltja A falu neve írott formában először az 1334-es pápai tizedjegyzékben szerepel „de Ers” néven. 1525-ben már Ders néven említik, míg 1760-ban már a Székely Derzs elnevezést használják. A hagyomány szerint az ősfalu a mai telepuléstől délnyugatra a Pénzes nevű dűlőben feküdt, amelyet három oldalról hegygerincek védtek. Az egykori falunak temploma is volt,…

Olvass tovább