A Székelyföld leírása, Orbán Balázs

26 Feb

By:

Udvarhelyszék déli határfalui

Székelyderzs

Petki Farkas Báthori Kristóf főcancellárja, s sebesi és lugosi bánja, ki Rákóczitól liberbáronatust nyert, királyhalmi praedicatumát dersire változtatta, mit utódai megtartottak, s ugy ő mint utódai gyakran tartózkodtak Dersen.

Igy Dersen lakott az a Petki János, ki gyakran járt Bécsbe és Lengyelországba követségekbe, s ki a székelyeket Bocskai részére megnyerte. Az erdélyi hadak főgenerálisa Gyulaffi László 1605-ben Baczonban megbetegedvén, Petki Jánost nevezte ki székelyek generálisává, rábizta seregének vezényletét. A Segesvártt megszállva tartó Rácz György Petki zaklatására Csonka János vezérét küldötte feles rácz csapattal; hanem ezt Petki csufosan megszalasztván, bosszujában Dersre tört, s ott Petki kastélyát, és a falu templomát feldulta; de midőn zsákmányterhelt serege az erkedi völgyen haladna, a Petki által utána küldött csiki kapitány Mátyus rájuk csapott, s a ráczokat csak nem utolsó emberig levágván, magát Csonkát is foglyául ejtette. Petki mint az Ecla curatora, a templomot kiujittatta s a Csonka előcsapatja által elvitt harang helyet ujat öntetett.*Bethlen Farkas Hist. és hagyomány szerint.

Dersben halt el 1612-ben Németi Gergely, a botfalvi templomkastély ostomakor kapott sebében.*Erdély tört. adat. IV. k. 180. lap.

És Dersre vonult vissza az országos gondok és a haza szolgálatában megöregedett Petki János, hogy ottan nyugalomban élje le napjait, de Mikó Ferencz szerint, nem élvezhette kedvelt dersi magányát, mert a Báthori Gábor elleni ügybe sodortatván nótáztatott, s nem élvezhette Bethlen Gábor általi felmentetését, mert ekkorra már elhalt, s Dersen temettetett el nejével Kornis Katával együtt. A vezér és nagy hazafi sirkövét ma hiába keressük, de megtaláljuk nejéét, ezt is nem Dersen, hanem Dálya czinteremében, hová egy dályai ember, saját sirjára helyezendő, átvitte.

A csinos sirköven felül babér koszoruba foglalt czimer volt, mely onnan kifaragtatott.

A köven e van körirva:
Dixit Dominus: Ecce ego aperio tumulos vestros et educam vos ex tumulis vestris. Ezech. 37. v- 12.
A czimeren alól pedig ez:
D. O. M. S.
Obiit 1637 21. octob.
Magnifica cubat heic cum lecta Johanni, Petki K. isium (Kornisium) Katharina decus Quinquaginta et sex praeclare vixerat Annos sede terdeno et septimo at hujus obiit Barbara defunctae gnata et laudata Georgi Apafi vidua hec jam m.ta (monumenta) facit A. 1641. die 8 april.

Apafi Györgyné, ki ez emléket csináltatta, Petki Borbála, ez elhunytnak leánya volt. A dersi unitárium templom padozatában egy sirkő van, melynek feliratát a rajta tapodók léptei teljesen elkoptatták; de ott van a pelikán, mi mutatja, hogy az valamelyik Petki ősnek sirköve, nem lehetetlen, hogy éppen a jeles Petki Jánosé, ki ugy mint diplomata, hadvezér és író is jeles és kitünő volt, eltünt emlékköve; de megmaradt az, melylyel önmaga örökité nevét s az Silius Italicusnak Petki János által magyarra forditott jeles müve, mely Kolozsvártt 1610-ben ezen czim alatt jelent meg: “Az virtus és voluptásnak egymással való vetélkedések.”

Petki János után még kitünt a dersi petkiek közt István, ki Rákóczi alatt tanács ur, csiki kapitány, később Béldi Pállal helytartó volt, s kit Ali Pasha fejedelemséggel is megkinált. János fiának – ki csiki kapitány volt – fia az a Dávid, kit Leopold gróffá tett, s ki a szerény hangzatu dersi előnevet a hangzatosabb királyhalmival cserélte fel.*Kállai a ns. székely nemzet ered. 276. lap. A dersi jószág pedig a Szaláncziakra ment át leányágon.*Bornemisza Anna Apafi Mihályné 1664-ben a kolozsmonostori convent előtt protestál a Szalánczi Gábor posteritásai által birt dersi jószágért, s azt fia részére visszakövetelte. Lásd Kemény Józs. kéziratgy. In aff. 362. x. De ugy látszik, hogy ennek semmi sikere nem volt, mert e jószág tovább is a Szaláncziak kezén maradt s a leányokkal sokfelé eloszlott.

A nagy Petki Jánosnak valamint sirköve, ugy Dersen volt fényes kastélya is nyomtalanul eltünt, de még is találtam két töredéket Dersen, mi e nagy honfinak és nejének emlékét védi, egyik egy nagy szél-vitorla (a mostani volt Bethlen udvar tetején), mely már sajátságos alakjáért is megérdemli, hogy rajzát mellékeljem.

És még inkább azért, mert az miként évszámja is (1609) jelőli, egykor Petki fényes kastélya felett büszkélkedve mutatta a szél irányát.

erd-070

A másik egy – szintén a volt Bethlen udvarban álló – kis cserfakapu, melyen e felirat olvasható:
1617. Ge. ac Mag. Do. Ca. Kornis.
melyszerint azt Petki János neje, Kornis Kata csináltatta.

S most a jeles Petki emlékének szentelt e nehány sor után lássuk Ders legfőbb nevezetességét, diszes régi templomát.
Dersen átalánosan el van terjedve azon hiedelem, hogy e falu régen a Kis-Homoród melletti Darócz helyén feküdt, Darócznak szász lakói pedig itten laktak, hanem később közös megegyezésből kicserélték falujokat, és e hit oly erős a népben, hogy 1848-ban a dersiek Daróczon e fekhelycserére vonatkozó adatokat feltételezvén, Daróczra erőhatalommal rámentek s levéltárokat – bár eredménytelenül – kikutatták.

És igen örvendenék, ha e helycserének a hagyományokon kivül más biztos adatára is akadhatnánk, mert akkor méltán magunkénak tulajdonithatnók a daróczi nagyszerü román egyháznak épitési érdemét; de ezt biztos okmányok és adatok nyomán nem tehetvén, meg kell elégednünk a mostani dersi templommal, és ez is olyan, hogy nincsen miért megszégyeneljük magunkat, mert ha nem is mérkőzhetik a daróczinak müértékével; azért a régi müemlékeink közt kiváló helyet érdemel, s megvan azon érdeme népünknek, hogy mikor a daróczit a müveltnek kürtölt szászok megcsonkitják s elidomtalaniták, akkor a dersit a barbárnak kiáltott székely sértetlenül megtudta tartani. A dersi egyház egyike a csinosabb és a közönséges községi templomoknál nagyobb gótizlésü templomoknak, mint azt következő mérték arányai is mutatják. Szentély-hossza 15 lépés, hajó-hossza 27 lépés, és igy egész hossza 42 lépés. Szentélyszélessége 9 lépés, hajó-szélessége 11 lépés.*Mind e mértékek belvilágát jelölik csak.

Úgy a polygon záródásu szentély, mint az attól törpemetszetü csucsives diadalivvel elválasztott hajónál meg van még az igen szép szerkezetü szövedék vagy hálóboltozat, melynek a késő gótkor módorában tagozott gerinczei szép idomu, s diszmüvezetes paizsokkal ékes gyámkövekre vannak levezetve. Ezen dombormivü diszitések lehetnek csupán ornamenticai művek, de lehetnek symbolicus jelentésüek, s azért azokat itt lehető rövidséggel ismertetni szükségesnek hiszem.

erd-071

A szentélyzáródás első párjának egyikén keblét szaggató pelikán,*A pelikán a Petki-czimer lévén, annak a templomban való előfordulta mutatja, hogy a Petkiek e templom épitésére befolytak, s hogy ezen család már a dersi predicatum felvétele előtt lakta e falut. másikán egy eke. A második pár egyikén felől nap és hold, alól egy egyenes szablyát tartó lefelé forditott kar, másikán ostyával tetőzött kehely.

A hosszentély első párja egyikén koszoruzott fő, mely kezével szemeit födi, másika ékitménytelen. A második párnak egyikén nyelvet kiöltő női arcz, másikán ágfonadékos madárfészek. A végső pár egyikén ekevas, másikán kehely (a hit és munkásság symboluma).

Összesen öt csucsives ablaka van (a déli oldalon); három a hosszentélyen, kettő a hajón, ezeknek tagozatlan, középről ki- és befelé kajácsosan táguló béllete mellett, igen szép és teljes épségben megmaradt diszmüvezete van, mely a kettős csucsivben alkalmazott lóherivvel alakult mindeniknél, s csak is az ezek feletti tető-kitöltésben különbözik egyik a másiktól.

A hajó hátulján diszes kőkarzat van, mely nyolcszög oszlopokról emelkedő csucsives vállivekre (Arcaden) van nyugosztva. Mind két ajtaja csucsives, tagozatlanul kajácsosan kihajló béllettel. A templom többi részének figyelmes diszletezéséről következtetve, azt kell hinnünk, hogy ezen kapuk bevégezetlenül maradtak.

Az egyház belsejével készen lennénk. Legfeljebb még a hajó északi oldalfalában lévő félkifli idomu bemélyitést kell emlitenünk, melynek rendeltetését meghatározni alig tudnám. De diszes belseje ne mellőztesse el e templomnak mellékelt képünkből is látható sajátságos, s csak itt és Zabolán látható külépitészetét.

A boltozat felett a falak még jó ölnyire magasulnak fel, a diszes korona-párkányzat (melyet horony és két henger-tagozat ékit) alatt az épület egész körületen köridomu, felfelé metszett lőrések vannak, s azokon alól a falak szinvonalán kivül szökellő tágnyilatu félkör fries, mely az egész épületet körülfutja; hol a fries fogai, a külső oldaltámokkal egybe esnek*Összesen 18 oldaltám van. azokra, hol pedig ilyek nincsenek, fokozatosan keskenyedő gyámkövekre (Consolen) vannak levezetve.

Hogy pedig ezen félkör fries nem csak puszta ékitményül, hanem védelmi szerkezetül is volt oda csinálva, azt a felette lévő lőréseken kivül mutatják magok a félkör nyilatok is, melyek a régi zömtornyoknál szokásos zúzmüvek (Machicoulis) modorában vannak készülve, s belőlről padozattal ellátva, és igy az egyház maga volt az azt környező kastélynak donjonja, vagyis oly végvisszavonulási helye, mely még a kastély eleste után is önálló és védhető hatalmas erődöt képezett, honnan szurokkal, kővel és golyózáporral lehetett az ellent pusztitani és távol tartani.

E templomot egy szabálytalan négyszögidomu, öt erős bástyával ellátott várkastély környezte, mely még most is épen fennáll, őt régi védelmi hivatását még most is folytatja, a mennyiben a lakosok gabonáját és féltőbb holmiját védi tüz és tolvajok ellen, minden lakosnak ott kimért helye lévén, hová a szászok szokása szerint záros szúszékokban*Nagy fedeles faládák, melyekben leginkább gabonát tartanak. beteszik féltőbb holmijukat.

Az egész egy felelős kastélyőr felvigyázata alatt áll.
E kastély egykoru lehet a templommal, (XV-ik század kezdete) bár azon semmi más felirat nincsen, mint ezen déli bástyáján lévő – ujitást jelölő – chronostichon:
Hexameter scriptus dicit quis labitur annus
Hec tegitur cocto dum citadella luto (1782).
A kastély délkeleti szögletében van a czifra tornáczozat környezete nyolcszögü, gulacsucs fedéllel tetőzött torony, melyben a Petki János által öntetett harangot találjuk ily körirattal:
Joanes Petki Regni Transilvaniae cancellarius et siculorum Generalis Capitaneus M. Paulus Neidel propter utilitatem me fieri fecit. An. Do. 1607 Mense Augusti 21.
Egy másik harangja, melyen:
Cristoph Buczi 1647.
volt körirva, ujra öntetett.*Körirata csak a megye visitationalis jegyzőkönyvében maradt meg.

1661-ben Ali Pasha dulásakor a dersiek kastélyukat védelmi állapotba helyezték, s a fejedelem Apafihoz is folyamodtak, hogy védserget küldjön. Folyamodványukban hivatkoztak arra, hogy Apafi Györgyné jogán nem idegen Dershez.*E kérvény oct. 11. kelt. Közölve van egész terjedelmében a Nemz. Társalkodó 1835. évf. 276-277. lapján. A kérvényben többek közt e van: “Üdvezült Apafi Györgyné asszonyunk után Nagyságod idegen ur Dershez nem lévén, méltóztassék kérésünket meghallgatni s nyomorult kastélyunkhoz bizonyos őrzőket adatni, hogy mü is Isten és az Nagyságod szárnya alatt maradhassunk meg.”

Még Derzsen felemlitem már ős nevéért is az Uza kútja nevü forrást, és a Tökfejü Pál családot. Székelyföldön mindenütt meg van a nép között az a szokás, hogy mindenkinek van egy mellékneve is, mely a székely élczeskedő természeténél fogva gyakran igen jellemző gúnynév, s akárhányszor van az az eset, hogy az egyén valódi neve elvész s örökre rá és utódaira ragad a gúnynév. Azonban a Tökfejü Pálok neve nem ily eredetü és nem is jelöl az – mint jelentése feltételezné – valami együgyüt, vagy mint a székely mondja giligogyit (buta, ostoba, ügyefogyott), hanem annak igen tisztességes történeti alapja van. Ugyan, midőn a haza és szabadság-szeretetben és dicső tettekben nagy Rákóczi, fegyvert ragadott az eltiport magyar haza felemelésére, “szabadság és haza” jelszóval fénylő zászló alá gyült a székelység is, és mindvégig hűn harczolt a nemzeti ügy mellett. E korban Ders is megadta a maga contingensét. Az árulás miatt szerencsétlenül végződött holdvilági csatánál Dersről többekkel, két egymást igen szerető testvér Pál Mihály és Pál Lőrincz is jelen volt. Mihály menekült, de testvérét hiába kereste a futók közt, s azért visszatért a csatatérre, hogy legalább holttestét felkeresve, tisztességesen eltemesse. A mint ottan keresné, hát Lőrincz testvére a törökbuzák (kukuricza) közül jön ki széthasitott koponyával. “Jaj lelkem Lőrinczem, ki bánt ily csúful veled?” kiált reá. “Hát az a három német, kik ott a malomba mennek be”, felelt ez. “No semmi, csak hogy élsz” mond Mihály, hamarjában pedig egy fejéhez találó tököt leszelvén, s kétfelé hasitván, testvére fejére huzta; ez a sebet összeszoritván, a vérzés megállott, mire Lőrincz csakhamar felüdült. “Nó jer most boszuljuk meg”, mond Mihály és beesteledvén szép csendesen a malomhoz huzódtak, hol a három laboncz a molnárral borozgatva, iszonyuan szidták Rákóczit és a magyart; de ezt nem sokáig tehették, mert Mihály és Lőrincz reájok törvén, mind a négyet összeapritották, azután pedig szépen haza ballagtak Dersbe, hol Lőrincz töksisakját mindaddig viselte, mig sebe begyógyult; de sajátságos sebszoritójáról a Tökfejü név ráragadt, s róla utódaira is átment.

Még van egy példabeszéd, mely szerint a dob azt pergi, hogy: Dersre ne! Dersre ne! valamint a trombita azt harsogja: Jeddre ne! Jeddre ne! – Mindkettőnek egy eredete van, hogy midőn az insurrectiót onnan származtatják, hogy midőn az insurrectiót Napoleon ellen szervezték, az összeiró biztosokat kik nagy derendotiával*Nagy hihóval, lármával, büszkén, méltóságteljesen. , dobszóval jöttek Dersre, és trombitaszóval Jeddre – a nép megszalasztotta.

Dersről Musna felé menve, egy a Derspatakába jobbpartilag szakadó csermelyt Pénzespataknak hivnak. Itt régen még névleg is feledékenységbe ment falu feküdt, melynek lakói Dersnek Felszeg nevü negyedében telepedtek. Ezek birják nagyrészt most is az ott lévő földeket. A néphit azt tartja, hogy ott sok kincs, arany csákány, arany hegedű, stb. van elásva, nemtők őrködése alatt.

Alább van délre Lászlóhegye, mely sz. László emlékét őrzi, és a Here, melyet – az Udvarhelyszéken sokat hivatalnokoskodott – Veress család (melynek utódai ma is élnek Dersben) birt.

Még alább a baloldalon van a hires Ramócsa. Nevezetes is e hegy növényzeti tekintetben, mert annak fennlapját a szóteljes értelmében ellepi a ramócsavirág (gyalogborostyán, daphne kneoron), mely ily nagy mennyiségben sehol a világon nem tenyészik, s midőn májusban virágzik, akkor a biborpirostól minden szinben váltakozó szinpompában tünik fel az egész hegy, a légillattárral van eltelve, s kik a természet ily kiváló helyein üdülést találnak, fel is keresik azt most, s felkeresték régen is. Egykor valamelyik fejedelem vadászott e vidéken, mondja a hagyomány, a székelyek kapitánya (talán valamelyik Petki) a Ramócsatetőn nagy vadászebédet rendezett tiszteletére. A kedvderitő bilikomok nedvétől a hős dallam hallásától, a természet üde szépségétől elragadtatott fejedelem teljes jó kedvében azt mondta az őtet megemberelő kapitánynak: “A hely, mit három óra alatt meg tudsz kerülni, tiéd lesz,” és ő a Ramócsát kerülve meg, nyerte el. Abból, hogy e helyet egész az utóbbi időkig a Dániel család birta (nem rég vette meg a falu), azt lehetne következtetni, hogy a hagyomány által névtelenül emlitett kapitány valamelyik Dániel előd volt.

Székelymuzsna

A nyugati irányban haladó és a Ramócsát körül kanyargó Derspatakával alább Musnapataka egyesül. Ezen utóbbi nevét tartva még darabig a Küküllővel fut párhuzamosan, mig alább a szederjesi patakot is felvéve, Héjasfalván felül ömlik a Küküllőbe. Jelenleg nekünk még csak is a Musna patakával van dolgunk, mert annak völgyfejében van elrejtve a szeszélyes kilyukgatott, és festőileg kicsipkézett Likoldala nevü sziklahegy alján Musna, a Székelyföldnek végfaluja. Ezen régi faluban, melynek Herman nevü papjáról már 12 3-ban emlités van téve*Ezen pap neve előfordul egy ez évről kelt, és az erd. püspöki dézmákról szoló okmányban közli. Fejér Cod. Dipl. T VII. vol. III. supl. p. 100. , alig találunk feljegyezni valót. Mint Petki birtok, Petki Borbálával Apafi Györgyre száll, özvegye hadban lévő fia költségeinek fedezésére 1644. apr. 15-én Kénosi Ferencznek adja el.

Musna mindkét temploma uj, hogy azonban ott, hol most a reformatusok temploma van, hajdan régi egyház állott, arról az uj templomban beépitett átszelt lóherivvel záródó kapuzat kezeskedik.

A falu felett északra a már emlitett Likoldala nevü hegy magasul fel, melynek függőlegesen lemetszett, csaknem megközelithetlen oldalában sorba helyezett 6 üreg van a gyülegsziklába bevésve. Mondják, hogy ez üregek tatárjárás alkalmával a lakosoknak védhelyéül szolgáltak. Mutatják a helyet, hol a főüreget elzáró vasajtó sarkai voltak, igen a bemélyedést, hol a védhelyet vizzel ellátó kut volt. Hogy ezen most csak szoba nagyságu üregek régen sokkal tekintélyesebbek lehettek, feltehető, ha a vizsgálódó az ottani hegyomlásokat tekintetbe veszi, hogy pedig azok e megközelithetlen helyen biztos menhelyül szolgáltak a szorongatott lakosoknak, az a hadtanilag erős pont fekvéséből kitünik.

A hegy fekvése és idomzata igen sokban hasonlit a telekfalvi fennebb ismertetett Somoserdő oldalában lévö hegyüregekhez. Ugy látszik, hogy e vidék lakói egyáltalában szerették a föld üregeibe-rejtőzködést, midőn vész dúlt, és ellenség tombolt a lakott vidékeken. Azért látjuk Máréfalvától kezdve az ily jellegü védhelyeknek egy hosszu sorát ezen gyülegszikla alakzatu hegysorban (Máréfalva, Kénos, Telekfalva, Musnánál vannak ily helyek). Most azok nem védik az üldözött lakosokat, legfeljebb az üldözött vadaknak nyujtanak menhelyet, s a vidék festőiségére, regényes szépségére vannak hatással. A musnai Likoldalon tul egy magas hegycsucsot, honnan a fogarasi és brassói havasok, a Hargita és almási havasok közti terület felötlik, Őrhegynek, odább az erdő egy helyét Vaskapu-szádának hivják, hogy miért hallgat a hagyomány.

Székelydálya

Dálya patak völgye. Ége. Dálya, régi temploma, harangja. Jásfalva, néveredete. Fehér barátok. Ders, néveredete, régi temploma, harangja. Petki János és a Petki család. A Petkiek kastélya. Tökfejü Pálok. Pénzespatak. Ramocsa. Fejedelmi vadászat. Muzsna. Likoldali barlangok. Őrhegy. Vaskapu száda.

A bágyi vártól délnyugotra eső helységek szűk völgyületeiben – melyek vizeikkel a Homoród és Küküllőnek adóznak – több falu rejtőzködik, melyek Udvarhelyszék déli határát szegélyezik. Ezeket, mint innen leginkább kezünk ügyébe esőket, szintén felkeressük, mert elvem az vala, hogy a vizsgálódásom alá vett Székelyföldnek egyetlen legigénytelenebbnek tetsző helységet is megnézetlenül, felkutatlanul ne hagyjam, mert meggyőződtem, hogy gyakran a legfélreesőbb helységekben is találhatni érdekes dolgokat, mert nem pusztán mulatási vágy adta kezembe a vándorbotot és tollat, hanem azon törekvés, hogy hazámnak ezen legismeretlenebb, legfélreesőbb szögletét minden tekintetben ismertessem, s hogy ez által a honisme és a hazai történelem rögös utjait tőleg telhetőleg egyengetve, a közérdeknek némi – bármi csekély – szolgálatot tehessek.

E vala vezérelve törekvéseimnek; ez azon lelkesitő sugallat, mely nem kevés fáradságot igénylő feladatom teljesitésében lankadást nem ismerő kitartást és erőt adott nekem.

A Szent László feletti Kőhát déli oldalának előhegyeiből két patak fakad fel. Egyiknek, – mely előbb keletnek, s azután délnek fordulva, Városfalvánál ömlik a Homoródba – völgyében fekszik Ége és Dálya; másiknak – mely ellentétesen előbb nyugatnak, s azután északnak tartva a Küküllőbe ömlik – völgyületében fekszik Jásfalva és Kányád. Vegyük ezen más ős elnevezésöknél fogva is érdekes falukat rendre. Egének, mely régi okiratokban Ige név alatt fordul elő, neve indokolatlan marad előttünk; de az alább fekvő Dálya nevét azon Dálya nevü Székely rabonbántól nyerhette, ki a csiki kronikában a későbbi székely rabonbánok közt emlitve van. 1309-ben Dálla név alatt fordul elő s Hermán nevü papja az erdélyi káptalannak a pápai legatushoz küldött jelentésében emlitve van. Lásd Fehér Cod. Dip. T. VIII. vol. IV. p. 43. 1332-ben Daya és Saya néven mint önálló egyházmegye szerepel A pápai dézmák regestrumában a 679. lapon igy: Clemens sac. de Daya solv. 3 ban. ant. A 737. lapon: Clemens sac. de Saya solv. 2 bau. ant. A Saya név az olasz dézmaszedők ferdítése lesz. 1435-ben Dályai János panaszt emel Geréb János és fia Miklós ellen, dályai jószágában tett potentia miatt.

Dályának mint régi helységnek régi temploma is van, mely nem annyira épitészete mint a szentély boltozatát boritó – s nem csak a Székelyföldön, hanem hazánkban is páratlan – fresco festvénye által kitünő.

E templom épitési korát, – a mint szentélyének polygon záródásából, és a szentély boltozatának kehely idomu gyámkövekre nyugasztott épszög tagozatu gerinczei és heveredeiből megitélhetjük, a csucsives styl legfejlettebb korszakára vagy is a XIV. század közepére tehetjük És igy a szentélyzárodás felső felébe bekarczolt 1624. évszám nem épitési korszakát, hanem legfölebb kiigazitását jelölheti ez egyháznak. s kétségtelenül e korból származik a boltozatát boritó fresco is, és daczára is régiségének az mégis annyira ép, szinezete oly élénk, mintha azt nem néhány századdal, hanem néhány évtizeddel ezelőtt tette volna oda a művész ecsetje; mert az koránt sem valamely kontárkéz mázolása, hanem valódi belbecscsel biró bevégzett mű, a fresco festészetnek egyik kiválóbb remeke, mely a növény és virág ornamentica legfantasticusabb alkotásait mutatja fel. A zöldszinbe kivitt festés, a növénydisz dus szövedékét s annak értelmes stilisátióját állitja elő, csak itt ott van egy-egy emberi alak mint gyöktartó belészővé, egy-egy szép női fö mint virág bimbó alkalmazva. Legérdekesebb azonban, heraldicai becséért, azon nyolcz élénk szinekkel festett czimerpaizs miatt, melyek a hosszentély bolt sűvegeibe vannak két oldalon négyesleg elhelyezve.
Ezek elseje jobbról (heraldicailag) koronával ékitett négy osztályos czímer. Közepén egyfejü sas, külosztályainak kettejében koronás oroszlány. Harmadikában 3, negyedikében 4 folyam-szalag. Ez Zsigmond vagy Ulászló király czimere. Másodika, a régi székely czimer (szablyát tartó kar, mely szablyába sziv, korona és medve fő van tüzve) szögletében nap és hold.
Harmadika, a Brassó czimeréül használt koronázott fagyökér.
Negyedike, egy 3 tornyos várkapu, Kolozsvár czimere.
A baloldaliak elsejében ökörfő nap és holddal szarvai közt (Moldvai és székely czimer összetétele).
Másodikában egy középpontról kiinduló 3 rózsa levél. Talán Rosnyó három rózsás czimerét jelképező.
Harmadikában öt gombos korona felett keresztbe tett két egyenes szablya. A keresztbe tett két egyenes szablya és korona Szeben czimere, csakhogy Szeben ismeretes pecsétjein a korona a szablyák felett van, itt pedig megforditva, alattuk.
Negyedike veres talajon lévő 4 fehér folyam szalag.
Ezen fresco festvény a szentély és hosszentély oldalfalain is folytatva volt, itt azonban bemeszeltetett, ugy elmozdittatott a hajónak külső oldaltámok feltételezte boltozata is, s azt ma 1630-ban készült, czifrán kifestett koczkás deszka fölep helyettesiti. A középen lévő koczkában, az ángol gótikában annyira kedvelt két lecsüngvény közt e felirat van: Aedificatum est hoc lacunár in anno salutis 1630. die XIX novembris; tovább a curatorok és edilisek már olvashatatlanná kopott nevei. – Van egy régi harang is ezen körirattal:
Jesus Nazarenus, Rex Judeorum venit in mundum et homo factus est. M Paulus Neidel me fecit in Anno Dni 1643:
És van cinteremében egy régi sirkő, melyet Ders leirásánál fogok ismertetni.

Jásfalva

Most pedig lássuk a másik völgy két faluját. Az alig 20 házat számláló Jásfalva hagyományilag nevét onan vette, hogy régen a rabonbáni korban egy hires ijász nyerte e helyet jutalmul oly nyil lövésért, mely az ellenség vezérét terité le. Utódai alapiták e falut, mely előbb Ijászfalva, később Jásfalva lett. 1584-n Petki János kap itten jószágot.*Kállai a ns. székely nemzet eredete 279. lap. Régi okiratokban, sőt még az 1702. összeirásban is Jásdfalva néven szerepel.

Kányád

Alább ugyan e völgyben, illetőleg ennek a Petek felől jövő völgygyel való összetalálkozásánál, fekszik Kányád. Ezen két falu közt régi templom állott, melyről az a hagyomány, hogy azt még a fehérbarátok – kiknek ottan kolostora volt – épitették; alig 70 éve, hogy azt a kányádiak leszedve uj templomot épitettek falujokban. A régi templomból hozott harangjokat – melynek körirata talán utasithatott volna – 1848-ban ágyunak adták be, azonban a szerzetesek itt létét követelő hagyomány némi támogatására ott van alább a barát dülőnek nevezett hely, és egy kápolnapatakának nevezett csermely, mely mellett, hagyomány szerint a szerzeteseknek állott hajdan kápolnájuk. E falu Kanad néven már 1332-ben előfordul. A pápai dézmák regestruma 679. lapján igy: Stephanus sac. de Kanad solv. 2 ban. ant. A 737. lapján (1333. év rovat) Stephanus sac. de Kanad solv. 2 ban. ant.

Kányád pataka Miklósfalvánál szakad egybe a Nagypatakkal. Ennek már ismert völgyét elhagyva, az ismeretlen Derspatak völgyébe térünk, hol a sok tekintetben érdekes határszéli falut Derset találjuk. Ders nevét Kállai ily nevü rabonbántól származtatja.*A ns. székely nemzet ered. 81. lap. – Különben a Ders mint családnév azután is szerepel, igy egy 1263-ki határjáratban (Lásd Fejér Cod. Dipl. IV. 3. 163) előfordul egy Ders nevü egyén. 1245-ben a Gewr nemből való Saul fia Ders, ki Béla királyt Dalmátiába kiséri hü szolgálatáért Zerdahelyt nyeri (ugyanott VII. 3. 28). 1300-ben kelt adománylevelével András király Verbelch felét adja Feliciánnak. Marcel gróf fiának, ebben is Ders, Pousa Felicán testvére emlitve van. (Lásd ugyanott VI. 2. 252.) Ugy látszik, hogy itt régen a katholikus korban, (mert most unitáriusok lakják,) espereség is volt, mert László király 1274-ben augusztus 22-én dersi esperes, Miklós Magisternek az addig fehérvári várhoz tartozott Eurygházt adja hü szolgálatai jutalmául. Lásd ezen adománylevelet Urkb. z. Geschichte Sieb. I. k. 104. lap.

1591-ben Sárdi Simon jószágot vált ki Dersen. Kitetszik azon szerződésből, melylyel etédi részjószágát azért adja el Kendi Ferencznek, hogy a dezsit kiválthassa. E szerződés meg van Kemény József kézirat gyüjt. in aff. 362. B.

 

 

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.