26 Feb
A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból
egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő
Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett. A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. A programot a Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény (Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage) név alatt 1972. november 16-án alapították. Az alapítás óta több, mint 180 ország ratifikálta a megállapodást.
Az Egyezmény aláírásával valamennyi részes állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez.
Az egyezményt aláíró államoknak össze kell állítaniuk egy-egy javaslati listát azokkal a helyszínekkel, amelyeket alkalmasnak tartanak a világörökségi helyszínné nyilvánításra, amelyet egy bizottség elbírál, hogy megfelel-e a 10 kritérium egyikének.
A székelyderzsi erődtemplom 4. kritérium alapján került a Világörökség listájára.
IV. Valamely épülettípus, építészeti vagy technikai megoldás, vagy tájtípus olyan kimagasló példája, amely az emberiség történelmének jelentős állomásait reprezentálja
Jelenleg 878 világörökségi helyszínt tartanak számon 145 különböző országban. Ezek közül 679 kulturális, 174 természeti, míg a fennmaradó 25 kulturális és természeti világörökség is egyben (2008-as adat).
A derzsi vártemplom, ezzel együtt Székelyderzs, olyan épületekkel és helyszínekkel került egy listára, mint például a kínai Nagy Fal, Tadzs Mahal(India), az athéni Akropolisz (Görögo.), a gízai piramisok(Egyiptom), amelelyeket a világ csodáiként tartják számon.
Székelyderzs “Erdély erődtemplomos falvai” (Villages with Fortified Churches in Transylvania) címmel került a Világörökség listára, 1999-ben. (Lásd az UNESCO honlapján)
Hét dél-erdélyi faluval karöltve került Székelyderzs is, e megtisztelő listára, elsősorban a 13.-16. századbeli jellegzetes építkezési módszereiknek köszönhetően.
[the_ad id=”1252″]
Az UNESCO Világörökség részét képező erdélyi vártemplomok:
Ez az épitkezési módszer, hogy a templomokat várfalal erősítették meg elsősorban a szász falvakra volt jellemző, tobb mint 250 ilyen falu és erődtemplom létezett Erdély szerte. Mivel Székelyderzs Székelyföld déli határfaluinak egyike, a szászok építkezési módszerei hatással voltak az építészetére is.
A templomokat vastag fallal vették körül, amelyet lőrésekkel, szuroköntőkkel, gyilokjárókkal és a kor hadászati szintjének megfelelő egyéb védelmi elemekkel láttak el. A vidéket állandó török és tatár betörések fenyegették, veszély esetén a teljes lakosság a falon belülre költözött. Az erődtemplom sarokbástyáiban és védőfalaiban raktározták a családok gabona- és szalonnakészletét, béke- és háborúidőben egyaránt.
Ezt a hogyományt a székelyderzsiek még ma is őrzik, a szalonnát a bástyákban, a gabonát pedig a várfalon belül elhelyezett hambárokban tárolják.