Tag Archives: dendrokronológiai vizsgála
Dendrokronológiai vizsgálatok eredménye
11 Feb
BOTÁR István – GRYNAEUS András – TÓTH Boglárka dendrokutatásának eredményét a Transsylvania Nostra folyóirat közölte: Dendrokronológiai vizsgálatok és építéstörténeti megfigyelések a székelyderzsi unitárius templom épületegyüttesében. PDF formátumban ingyenesen letölthető. A templomfelújításnak ez a tudományos, régészeti kutatás (is) az egyik részeredménye. Immár nyilvánosan is.
A székelyderzsi (Dârjiu) unitárius erődtemplom Erdély egyik legismertebb egyházi műemléke. A templom védelmét sarokbástyás védőfal és torony biztosította, emellett a templom épületén – támpillérekre és gyámokra helyezett szuroköntős, lőréses – védelmi szintet is kialakítottak. Ezek építését különféle megfontolások alapján eddig a kutatók egy XVII. század eleji dúlás utáni időszakra keltezték. Az épületegyüttes faelemeiből, -szerkezeteiből 2006 és 2013 között több alkalommal vettünk dendrokronológiai vizsgálatra mintákat, hogy azok elemzésével megállapíthassuk a faszerkezetek, épületrészek építési vagy átépítési korát. A kutatás legfontosabb eredménye, hogy a templom jelenlegi fedélszerkezete – a védelmi szint faszerkezetét is beleértve – a XV–XVI. század fordulóján épült, és későbbi kiegészítésekkel a mai napig áll. A székelyderzsi templom védelmi szintje tehát nem kései másolata a hasonló szászföldi emlékeknek, hanem azok kortársa.
A dendrokronológia az egyetlen olyan kormeghatározási módszer, amely hosszú távon képes abszolút dátumozást biztosítani egy év pontossággal.
A dendrokronológia történeti alkalmazási lehetősége azon a felismerésen múlt, hogy a különböző famintákból vett évgyűrűsor átfedésekbe hozható, és ezzel folytonos, nagyon messzire mutató sorozatot lehet alkotni. Ez a cross-dating, vagy overlapping. Ezen a módon már több mint tíz évezredes folyamatos sorozatok is rendelkezésre állnak, már Douglass professzor is 1929-ben 700-ig terjedően tudott datálni. Nem mellékes eredményként egy 1276 és 1299 közötti rendkívül száraz időszak nyomait is megtalálta, ami megmagyarázta a pueblo-indiánok elvándorlását és a pueblók kiürülését.
A hibaforrások nem közvetlenül a kormeghatározásra vonatkoznak, hanem a leletmegőrződésre, és a vizsgált faanyag származására. A faanyagot az építkezések színhelyére sokszor akár több száz kilométerről szállították. Ez a távolság már jelentős éghajlatkülönbséget jelenthet, teljesen eltérő évgyűrűmintával. Ez a körülmény mindjárt megmutatja a másik problémát: minden egyes kis éghajlati régióban különböző referenciasorozatokat kell összeállítani, és egyik sem használható a Föld más területén, vagyis nincsen globális referencia.
A teljes dokumentum itt elérhető: dendrokronologia