24 Nov
A Világörökség részét képező székelyderzsi vártemplomban az elmúlt napokban napvilágra került az 1419-es falkép, a Szent László-legenda freskójának nyitó képsora.
A nagyváradi várból a kunok ellen induló királyt és seregét megáldja a püspök. A kivonulást ábrázoló jelenettel kiegészült a falképciklus. Az északi fal nedves vakolatának eltávolítása során kora középkori eredetű, egy kőből faragott, falba épített szentségtartóra bukkantak a restaurátorok. A jelenlegi kutatás során bizonyossá vált, hogy a ma ismert freskók alatt korábbi falképek vannak, amelyek töredékeit is láthatjuk. Keletkezésének korában együtt volt látható a két sorozat. Kevés maradt meg belőle, de ha kerülnek elő olyan részletek, amelyek hasonlítanak ismert ábrázoláshoz, lehet majd következtetni.
Mivel kiemelt műemlékben zajlik a falképfeltárási és konzerválási munkálat, élénk érdeklődés övezi tudtuk meg Pál Pétertől, aki Kis Loránd, Feketics Erika restaurátorokkal és Márton Ferenc, Sólyom Zsolt restaurátor szakos diákokkal dolgozott a vártemplom hajójának feltárási és állagmegőrzési munkálatain. De a helyiek közül, akik szeretik, és lelkileg is közel érzik magukhoz a templomot, naponta beléptek, és kíváncsi örömmel várták és látták a fejleményeket. Bár ma unitárius gyülekezeté az istenháza, vallják és érzik: ami ebben a megszentelt térben rejlik és közkinccsé válik, az egyetemes magyar szakrális kultúra, művészettörténet része.
Kora középkori szentségtartó
A salétromos, felázott fal veszélyeztette a freskókat, így eltávolításával, majd az elkövetkező év során a szellőzés és száradási folyamat nyomán folytatódhat a vizesedés meggátolása, amit az évszázadok során megváltozott talajvízérrendszer okozott. A vakolat alól váratlanul előkerült, falba bemélyesztett szentségtartó másodlagos elhelyezésű is lehet. Ha nem, akkor kérdés, miért a hajóban, és nem a szentélyben talált helyet? De a korábbi szentély is lehetett a mostani templomhajó. További kutatások adhatnak majd megnyugtató választ. Ajtaja bizonyosan lehetett: a sarkak és a zár fatipnijének nyomát és maradványait is meglelték. Az 55×75 cm-es, szépen kialakított, mélyesztett kőfaragvány színezetére vörös festéknyomok utalnak, felső részén egy kereszt vonala látható.
Áldással indul
Gyanították, hogy meg kell lennie a karban a freskó kezdő képsorának. A tavalyi falképkutatás során be is határolták. A karzatot neki építették, nem bontottak bele. A napokban egyemberes feltárás során Feketics Erika bontotta ki a képet. A háttér venyigefekete. Színvilágát az okker és annak változatai, kombinációi dominálják. A korábban ismert sorozat részeként készítője olyan földfestékeket használt, amelyek bírják a meszet. Nem első feltárása ez a restaurátornak, és vallja, a rétegek napvilágra kerülésével először fejében áll össze a későbbi kép. Bár még nem tekinthető meg perspektivikusan a falkép, aki ismeri a Szent László-legendát, olvasni tudja.
Jól látható a vár, a katonák arca, a király alakja és a püspök áldó ujja. Újvárosi Katalin lelkésznővel a kép és templom megváltozott hangulatáról beszélgettünk. Időbe telik, amíg a látvány és üzenete megleli helyét: az eddig harci jelenettel indult történet valójában, és most már láthatóan is, áldással indul. Áldástól áldásig tart a jelenetsor, amelynek lelki üzenete van. Ugyanakkor azt is példázza: ki kell lépnie a küldöttnek a várból, hogy teljesíthesse életfeladatát.
Bővült a magyar kultúrkincs ritkaságainak sora
Huszka József 1877-beli feltárása óta nem foglalkoztak a falképekkel. A héten leszélezték a szakemberek, megfogták a lógó darabokat. Következik a vakolat injektálása, rögzítése. Próba-, azaz bemutatófelületet láthatunk, amelyen javaslatként megnézhető, milyen lesz tisztítás, kiegészítés után a freskó, és milyen felület kerüljön mellé. Az egyetemes, emberi hitvilág kifejeződése képi formában, amely túlmutat a felekezeteken vallja Demeter Sándor Loránd unitárius lelkész. Hálaérzetét, hogy gondozói lehetnek, növelik a leletek.
Forrás: Udvarhelyi híradó