27 jan
Őszi hálaadás ünnepén mutattam be prédikációkat, verseket és elmélkedéseket tartalmazó könyvem a gyülekezet tagjainak és média jelen levő képviselőinek. Születéséről vallva mondtam el, hogy a sok épületjavítás, tatarozás és karbantartás miatt külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy mi lelkészek állványimádók vagyunk. Ez a könyv üzeni, hogy az állványokkal körülvett templomban fontos a belső, a lelki és szellemi állványzat építése.
Az elkészülésért köszönettel tartozom azoknak a gyülekezeteknek, amelyek megosztották velem életüket (Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Székelyderzs, Székelymuzsna), a Magyar Unitárius Egyháznak a nyomdai résztámogatásért, Bálint Róbert szerkesztőnek a lelkiismeretes munkáért. Köszönöm Dávid Tündének, hogy öröm ránézni a borítóra; a kiadói munkát Kozma Ernőnek és Katinak (Top Invest), Molnár Emőkének a szövegjavítást, Farkas Wellmann Endrének és Bonczidai Évának a versek és elmélkedések válogatásához nyújtott segítséget.
Köszönöm családomnak, hogy szeretettel elviselték a számítógép előtt eltöltött sok órát, és Kedvesemnek, hogy gyönyörű képeivel ékesítette a könyvet. Személyes bevezetőm után Koppándi Botond teológiai tanár – a könyv lektora – ajánlásával folytatom:
Demeter Sándor Lóránd székelyderzsi unitárius lelkész írásait tartja kezében a Tisztelt Olvasó: verseket, esszéket, prédikációkat, közel egy évtizedes alkotó, szószéki munka gyümölcseit. Több száz istentisztelet, sok ezer imádságban és gyötrődésben eltöltött óra, néhány felismerés és sok nyitva hagyott kérdés van mögöttük. Az írások a lelkészi lét sokszor láthatatlan, a lélek mélyében történő vívódásainak írott vallomásai. A cél: velük és általuk hatni! Beavatkozni egy közösség lelki életébe, azt pozitívan befolyásolni, jótékonyan formálni, és általuk „Istenországát építeni”.
Az írásokban nem a kísérletező, a saját hangját megtalálni igyekvő, pályakezdő lelkész próbálkozásait látjuk, hanem az önmagára talált, a számára legjobb kifejezési formában alkotó, kiforrott lelkészt olvashatjuk. Prédikációinak legnagyobb erénye az a mély biblikusság és a belőle fakadó hit, amely átitatja a beszédeket. Nem csak azért, mert beszédeiben rengeteg a bibliai idézet, hanem azért is, mert az ember érzi: ezeket a prédikációkat a Bibliát jól ismerő-, annak szellemiségét nemcsak a szószéken, de a hétköznapokban is megélő ember írja. Ez a biblikusság aztán sajátos, mondhatni „demetersándori” lelkiségben nyilvánul meg, beszédei így összetéveszthetetlenül egyedikké válnak. Mindent a „Biblia szemüvegén” keresztül szemlél, és ez üdítően hat abban a korban, amikor ennek inkább az ellenkezője tapasztalható meg.
Demeter Sándor filozofikus alkat, és ez érződik beszédein is. Témáit alaposan körüljárja, gondolatmenetének követése időnként alapos erőfeszítést igényel, de aztán ő maga segít az eligazodásban, amikor kiemelésekkel, illetve rendszerező mondatokkal összefoglalja mondandója lényegét.
Beszédeiben megjelenik egy erőteljes magyarság-tudat, annak is az ősmagyar világból-, a népmesékben-, a néplélekben-, a hagyományban való továbbéltetése, amely misztikussá, de sohasem ködössé teszi mondanivalóját. A beszédek teológiai tartalma összhangban van unitárius hitelveinkkel. A mindennapi történéseket a gondviselés fényében látja, ezért szembe tud nézni bajokkal és megpróbáltatásokkal is. Időnként erős kritikával illeti a világ dolgait, de megpróbál nem személyeskedni, hanem prófétai tudattal építeni.
A beszédek szerkezete nagyon alaposan átgondolt, kialakulásukat minden bizonnyal egyéb tanulmányai is befolyásolták. Nem a hagyományos sémákat követi, inkább a modern kommunikációelméletek szabályait használja. Demeter Sándor Lóránd prédikációi egy lelkész és egy közösség ezredforduló-tájéki útkeresésének tükörképét adják. Nem a szó klasszikus értelmében vett prédikációk, hanem inkább vallásos esszék, amelyeket egy elkötelezett lelki vezető ír, aki munkáját Istennek szenteli. Az olvasó bennük hitet, reményt és biztatást talál. Ilyeténképpen, tisztelettel ajánlom minden unitárius és más felekezetű kereső ember szíves figyelmébe!