A székelyderzsi oktatás története (2. rész)

Unlike  1

1 Jun

By: Kerestély Hunor

Az iskola az Osztrák-Magyar Monarchia éveiben

Az 1867-es kiegyezést követő időszak a magyar társadalom művelődési életében jelentős fejlődést hozott. Az iskolaügy a figyelem központjába került. Az 1868-ban megjelent népoktatási törvény előírásaival, követelményeivel kedvezően befolyásolta az erdélyi oktatás helyzetét is. Egyed Ákos történész megállapítása szerint: ” A XIX. század második felében több évszázados fennállása során első ízben, gyakorlatilag kiépült a magyar népiskolai oktatás egységes rendszere.” (Egyed Ákos: Falu, város, civilizáció. Bukarest. 1981. 258.)

Az 1868: XXXVIII. törvénycikk kimondta a 6-12 éves gyermekek tankötelezettségét, a 13-15 éveseket pedig az ismétlő iskolák látogatására kötelezte. Ez a törvény is meghagyta az egyházak iskolafenntartó jogát. Nem hozott azonnali változásokat, több évtizedes munkára volt szükség az írni-olvasni tudás elterjedéséhez. Az oktatás minőségének vizsgálata a következőképpen történt: minden év végén a tanulóknak vizsgázniuk kellett a templomban, a szülők, az esperes, később a presbiterek jelenlétében. Pozitív eredmény volt, a résztvevők teljes megelégedéssel voltak, ez által a tanító kitűnő szorgalmának lehettek tanúi. 1871-től az iskola felügyelő Török Áron.

1872-ben “megtartatott az iskolai vizsgálat, azonban láthatta vala azon hiány, mely az iskolakötelesek meg nem jelenése és a megjelenteknek a hanyag feljárata miatt mutatkozott, dacára a tanító szorgalmának és munkásságának.” 1873-ban szintén “az év elején dühöngő himlőjárvány és a polgári elöljáróság hanyagsága miatt, továbbá a szülők gondolatlanságáérti iskolamulasztások következtében a vizsgálat nem ütött ki a várakozásnak megfelelőleg.” Az udvarhelyi unitárius esperesi hivatal 153. Kinevezése alapján 1877. Május 30.-án, vizsgálatot tartottak a derzsi iskolában vallásból és erkölcstanból. Az iskolakötelesek közül jelen voltak 53-an és jelesen vizsgáztak. Mindez, az öreg Gábor András tanítónak köszönhető és fia, Gábor Dénes segítségének.

Iskolalátogatás 1868-1875 között

A legkorábbi iskola épületére vonatkozó adatokat egy 1888. augusztus 27.-én írt feljegyzésben találjuk. Az épület hossza 12 öl, magassága 11 láb, 6 ablaka van, 2 osztályterme egy folyósóra nyíló ajtókkal, mely egyben az iskola bejárata. Az iskolához tartozott egy szín, amely tűzifa tárolásául szolgál és egy harangláb, haranggal. Szintén az1888-ban készült jegyzőkönyvből tudjuk, hogy a vizsgálószék felvilágosítást kér, az eklézsia költségén és felelősségén épült községi, iskolai célra átadott épületről. Az iskola átadásáról szóló szerződés 1893-ban volt megerősítve.

[the_ad id=”1252″]

A közösségi iskola mellett gyakorlatban van a nyári vallásos tanítás és a téli vasárnapi iskolázás. Az 1894-95-ösiskolai évben kinevezik a derzsi iskolához az első női tanerőt, Liptay Matildot. Lelkes tanítónő, kiváló hatást gyakorolt úgy az iskola népességének növekedésére, mint a község népének közművelődésére. Most már rendes iskoláztatás folyt, három tanerővel, akiknek fizetése 400 forint volt. A tanítók nevei: Liptay Matild, Szathmári Miklós (közösségi tanítók), Kis Jakab (kántortanító). Vallást, a rendes iskolásoknak mindhárom tanerő tanított, az ismétlőknek a helyi pap, az énektanítást pedig a kántortanító végezte. A községben “Népkönyvtár” működött, ami az 1899-es évben gyarapodott a földművelési miniszter ajándékából kapott könyvekkel. Egy dalkör is működött, Kis Jakab vezetése alatt.

A tankötelesek és iskolalátogatók a XX. század elején

1910. február 24.-én az iskola igazgatója kérte a bővítést, mert a tanulók tanterem hiányában magánházaknál tanultak. Az új iskola építését 1912-1914 között végezték el, melynek épülete még ma is áll, az egyház gondozásában. Az iskola alapító okiratának szövege: 1912. “Ezen tudomány, népnevelés csarnoka építtetett községi hozzájárulással államköltségen 1912. évben.

Gróf Zichy János vallás és közoktatásügyi miniszter, Ferenc József unitárius püspök, Sándor Gergely unitárius lelkész, gondnoksági elnök, Biás János községi pénztárnok, Dénes János községi főbíró, Dénes Zsigmond, István Mihály, Kanyaró György, Kovács Lajos, Orbán Ferencz unitárius egyházgondnok és Toró Sándor gondnoksági tagok, Szathmáry Miklós állami iskola igazgató-tanító, Kis Jakab unitárius énekvezér-állami tanító, Kissné Liptay Matild állami tanítónő, szolgálataik ideje alatt.” (Gerendás Lajos: Székelyderzs és erődtemploma. Apsis Alapítvány – Unicus Kiadó., é. n. 39.) 1915-ben átalakítási munkálatokat végeztek az iskolán.

1915. június 27. “Lelkész jelenti, hogy a délután folyamán megtartott árlejtés a régi iskola átalakításáról. Az árlejtésen, a helybeli mesterembereken kívül, két agyagfalvi mester is megjelent. Az átalakítási munkálatokat, helybeli Nagy Mihály a. f. vállalta el, mint aki a legolcsóbb ajánlattal állt elő.” A következő szerződés köttetett: Nagy Mihály vállalkozó kötelezi magát az alább leírt átalakítási munkák elvégzésére:
1. Az iskolának a mesteri lakással szomszédos terme a következőkép alakítandó át: A terem léckerítéssel elkerítendő úgy, hogy a teremnek utcára nyíló egyik ablaka essék a bekerített részen belül. A léckerítés magassága és módja, valamint megerősítése, a Hitelszövetkezet vezetőjével beszélendő meg előzetesen.
2. A másik terem középen elválasztandó egy közfallal, foszni deszkából, kétfelől léccel megverve és megvakolva, a közel 2 méter magas ajtóval ellátva.
3. A másik terem középső ablaka helylett ajtó teendő éspedig 1 méter széles és 2 méter magas dupla ajtó.
4. Az utcára 5 új ablak teendő, belső ablakok megfestendők, a bolt 2 ablaka vasráccsal ellátandó.
5. Az épület belől fehérre meszelendő, kívül pedig a mesteri lakáshoz hasonlóan.
6. A tetőről a harangot le kell szerelni, és helyét befedni.
7. A bolti ajtóhoz és a középső ajtóhoz két gyalogjáró híd csinálandó, colos deszkákból, 1,5 méter szélességben.
8. Az udvaron, a bolt felé eső részen, raktárhelyiség építendő 2 méter széles és 4 méter hosszú terjedelemben, deszkával bekerítve, a fedőcserepeket az egyház adja.
9. Mindkét terem padozata kijavítandó.
10. A harangláb gerendái a belső ablakok festéséért a vállalkozónak átadatnak.
11. Vállalkozó kötelezi magát az átalakítási munkákhoz jó anyagot használni, és a munkát 1915. július 25.-ig befejezni.
12. Vállalkozó aláveti magát a keblitanács ellenőrzésének és a munka befejeztével 599 (ötszázkilencvenkilenc) Korona vállalati összeget, az egyház pénztárosától nyugta ellenében átveheti.

Írta: Kovács Erika