Székelyderzsi bútorfestők nyomában

15 Nov

By:

A bútorfestés rövid története

festett_butor2_kicsi

Népünk díszesség és szép iránti igénye a népi festett bútorok területén mutatkozik meg leginkább.Az erdélyi bútorfestés a reneszánsz hatására a XVIII. XIX. században élte fénykorát. A XX. század elején még mindig divat a festett bútor használata, de a mesterek kiöregedése és az utánpótlás hiánya maga után vonja e mesterség kihalását.

A parasztházak bútorzata sokáig megőrizte hagyományos jellegét. A falusi házakban fontos szerepük volt a tulipános ládának, tálasnak, saroktékának, karospadnak, asztalnak és székeknek. A festett bútorok egyidőben funkcionális és esztétikai szerepet töltöttek be. Igy a bútorok virágozása a praszti jóizlést tükrözte.

[the_ad_placement id=”manual”]

Erdélyben a bútorfestést a szász és székely bútorfestő asztalosok honosították meg. A mintakincset és a virágkompoziciókat a kezdeti időszakban nagyban befolyásolták a templomok kazettás mennyezetének díszítőelemei. Ebben az időszakban alakult ki a bútorfestés kedvelt virágkompoziciója: az életfa.

A tulipános ládára festett minták díszessége és sokasága a menyasszony anyagi helyzetét tükrözte. A ládát végigvitték a falun, amikor a lány férjhez ment. Az alapszín és a felvitt minták alapján meg lehet különböztetni falvanként a bútorok eredetét. A festékek növényi, állati és ásványi eredetű anyagok voltak. Minden mester saját készítésű festékekkel dolgozott. Néprajzi kutatásokból és saját gyűjtésből tudjuk, hogy a vidék falvaiban milyen alapszínt és motívumkincset használtak.

Milyen lépéseket kell betartania a bútorfestőnek munkája során?

  • A fa felületét festés előtt kezelni kell, hogy jó kötőképes legyen.
  • Második lépésként jöhet az alapozás.
  • Harmadik lépés a “virágozás”.
  • A tartósítás.

Székelyderzsi bútorfestők nyomában

festett_butor_kicsi

2005 júliusában a helyi unitárius egyházközség és a székelyudvarhelyi Kuckó Egyesület közösen felleltározta és lefényképezte a Székelyderzsben még fellelhető eredeti festett bútorokat és egy kiadványt jelentetett meg.

A derzsi festett bútor stílusúban jól elhatárolható a többi összes más Hargita megyei bútortól. A gazdag, inkább levelekkel és szárakkal díszített kompozíciók igen jellegzetesek és a szász bútorfestők stílusára emlékeztetnek.
Sajátos elemeivel hívja fel magára a figyelmet, ezeknek alapján külön csoportba sorolható be. Hasonlóságot a torockói, vargyasi valamint a Kőhalom vidéki szász festett bútorokkal mutat.

festett_pad
Festett pad, Kocs Árpád tulajdona. Készítője ismeretlen. A pad ketté van vágva, a bal fele van meg.

Sem szakmai források, sem az adatközlők nem tudják azonosítani a derzsi bútorfestő kilétét. A Derzsben folytatott tevékenysége biztos, tekintettel a nagy mennyiségű festett bútor hagyatékra, ami nem odaszármazott, hanem ott készült.

A székelyderzsi festett bútor kék alapú. A virágok színe a természetes színeket (piros, sárga, fehér, kevés kék) követi. A színek összhangja kellemes, amelyben nagyobb szerep a piros és kék (alapszín) színeknek jut.

Virágmotívumok
Virágmotívumok

A teljes kiadványt itt olvashatja (.pdf) : Székelyderzsi bútorfestők nyomában

A kiadvány szerzői: Bencze Margit, Bencze Ilona
Szerkesztő: Bencze Ilona
Illusztrációk: Szabó Károly, Mózes Albert
Fordítás: Fülöp Eszter
© szerzők: Kuckó Egyesület Székelyudvarhely, Székelyderzsi Unitárius Egyház
Nyomda: Infopress Rt., Székelyudvarhely
Támogató: a bútorfestés támogatója
Forrás: www.festettbutor.ro

 

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.