Tag Archives: Kifejezés eltávolítása: Kifejezés eltávolítása: Derzs
Székelyderzs változásai – újságcikk 1980-ból
30 May
Félreismerhetetlenül egyedi faluképpel találkozunk Derzsen. Cifra, csaknem hivalkodó családi házak, amelyek azonban a pompán túl a derzsi ember hallatlan, kitartását és szorgalmát példázzák. Mert az, ahogyan ebben a sovány talajban gyökeret eresztett a derzsi élet, az valóban nagyszerű példák sokaságát tárja elénk. Olyanféleképpen, mint a hírneves műemlékvárak építése. Mert köztudott, hogy építőkőnek nyoma sincs a derzsi határban, a szászerkedi szomszédoktól hordták szekerekkel, s hordják ma is. Hogy milyen kitartással és töretlen teremtőkedvvel, azt mutatja a falukép, mely már-már a városi rangot is maga elé vázolhatja a távlat horizontján.
A változások szemmel láthatóak. Kovács László, a néptanács alelnöke hamarjában az utóbbi esztendők változásait említi. A község önerejéből felépített díszes művelődési otthont, a tényt, miszerint a falu (de ez Muzsna esetében is áll) házainak többsége újjáépült, vagy egyszerűen új házat építettek. Olyan esztendő is volt, hogy húszat is. Négy-öt szobásakat, mintha valamiféle vámolása lenne ez a történelemnek, amely a küzködések, olykor a puszta fennmaradásért vívott szívós harcok tűzdelte évszázados úton vezette el Derzs lakóit a mához, a gyarapodáshoz, a civilizációs jóléthez. Melynek újabb példájaként említi a néptanács alelnöke a víz bevezetését. Immár 140 derzsi család otthonába vezették be a vizet, a hajdani három közkút már csak emlékként él a faluban. Modern állatorvosi rendelővel, orvosi lakással, korszerű üzlethálózattal, bő áruellátással egészülne ki a változások derzsi példája. A néptanács alelnöke a távlatokat is villantja, a modern emeletes iskolát, melynek elkészült már a dokumentációja, korszerű szolgáltatási hálózatot, kavicsbánya megnyitását, amellyel aztán a régi-régi derzsi óhaj is beteljesedhet: civilizáltabbá változtatják az utat, s összekötik majd Derzset a határában elhaladó segesvári fővonallal.
Mindez, persze, az emberi munka függvénye. Dehát mindaz, amit a derzsi ember eddig tett, az egyben már biztos garanciája is annak, hogy a korszerűség egyre tovább jelzője lesz a falunak. Építőemberek lakják Derzset, kik joggal mondhatják magukról, hogy szinte nincs is a környék nagyvárosaiban olyan komolyabb létesítmény, amelynek felépítésénél ne segédkezett volna derzsi építőcsoport, vagy akárcsak néhány ember. Mert a kényszerűség igen sokszor adott vándorbotot az itteni ember kezébe, de a bot mellett épitőszorgalom is útitársa volt mindig is a derzsi embernek. Frappánsan és igen jellemzően fogalmazta meg ezt Menyhárt Dezső állategészségügyi technikus: olyan a derzsi ember, hogy ha jókedve, ha bánata van, épít, teremt, ekképpen adva vissza kölcsönt, amit a történelem előlegezett. S ehhez a jókedvhez aztán az asszonyok szépteremtő szorgalma is társult, díszes varrottasok, szőttesek bizonyítják, hogy a minták szép sajátos rendjében is otthonosak, a létfenntartás szigorúságában sem feledték soha egy pillanatig sem a lélek hagyatékát.
Ígyhát változott a világ a három megye határán lévő szép faluban. Mert bárhol és bárki emlegeti Derzs nevét, rögtön hozzá is teszi: szép falu. Egészítsük ki mi ezt a jelzőt olyképpen, hogy emberek teremtik a szépséget. A derzsi szorgalom szép, amellyel az ország fejlődésének nagy építményéhez teszik hozzá a maguk kicsiny, de emberségében magasztos pillérüket.
Írta: Bereczki Károly
Elgondolkodtató cikk, mert hol van már az a lendület, fejlődés ami a falut jellemezte a ’70-80-as években… Milyen szép jövőt vizionált a kedves újságíró, és mi valósult meg ebből?