A székelyderzsi református templom története

Unlike  1

4 dec

By: Kerestély Hunor

Ahol 21 éve nem volt istentisztelet

A helyiek még emlékeznek a harang szavára, és utolsó megszólaltatójára, a Kányádból odatelepült Margit nénire, a Nagy Vilmos bácsi feleségére. Gyűjtöttünk még adatokat az istenháza korábbi javításairól, emlékeiről.

Az imolda mellett jelképesen felállított harangláb az istentiszteleti hajlék előtti, haranglábas időkre és a helyreállításra egyaránt utal. 11 órától, 21 év után először tartanak ott istentiszteletet, amelyen Isten igéjét Antal Zoltán, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye esperese hirdeti. Az ünnepi műsorban kőzreműködik a Székelyderzsi Asszonykórus és a kányádi vallásórás gyermekek. Az eseményre várják Kányádi Sándor költőt és Bodor Pált, az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának t. elnökét.

Imolda

A Világörökség részét képező székelyderzsi vártemplom védett körzetében, a Nagypatak dombocskáján, vadrózsa védelmében aludta csipkerózsikaálmát a református kistemplom, a Desolata. Mint egy felkiáltójel, hozzátartozva az utcaképhez – bodza–, orgona– és májusfa árnyékában –, csendjével hirdette: milyenné lesz egy istentiszteleti hely, ha elfogy gyülekezete. Fohászok emlékét őrizte: állapota ellenére is megnyugtató volt, és imára indította a betérőket. Bodor Pál, az építtető és örökül hagyó lelkész leírásában: ´Az északról és keletről lejáró patak déli szegletin, a felszegi híddal szemben, fekszik nyugotra; mely megcserélt hely a bejáró híd és úton belől az összevágó patak szegletibe mintegy 120 ölet tesz. Ezen helyre építtettem 1886-ban egy imaházat kőtalajra, fából, deszkázott, emelt toronnyal, sárga rézgombbal, zsindely fedéllel, ebben van a harang is elhelyezve, a templom ellátva jól készített kétsor karazott padokkal, közből a kétsor pad között az eljárás, kathedrával, Úrasztalával, és más szükséges űlő padokkal, jól üvegezett ablakok, táblák, és borított záros ajtóval´. Patinás, időette állapotában, erőtlen korában láttam meg, és könnyek között választottam fohászaim helyéül. Becsukott ablaktáblák mögött helyükön voltak a padok, a szószék is, terítőstül. Bekandikált a nap oldalán, és ha nyikorgott is, de mindig nyitva volt az ajtaja. Hogy milyen sokaknak fontos, és hányan követik szemmel külföldön is sorsa alakulását, az már korában nyilvánvaló volt, és a munkálatok során is kitetszett.

Bevégeztetett?

Amikor már majdnem elsirattuk, a nyáron friss cementes vakolatot húztak rabichálóra a szorgalmas gyermekek, később a deszkaborításokat is újra cserélték. Vadonatúj lécvázra helyezték az átforgatott, kiegészített cserépfödémet. Körbekerítették, és a harangszéket is megerősítették. Áldásra kész a kistemplom. Csáky László, az adomány célba juttatója, hat éve visz rendszeresen a településre az alapítványi hálózat védelmébe helyezett gyermekeket. Vallomásában: nem szántak személyes felhasználási célt: ´Örülünk majd, ha egy évben egyszer ide jöhetünk a gyermekekkel.´ A munkálatokat szerződés alapján, adományként kapja az anyaegyházközség, Kányád. Egyházi nyilvántartás szerint nulla lélekszámú a derzsi református gyülekezet, de az átépítés megkezdése után jelentkezett egy református vallású – újságolta Csifó Dénes kányádi lelkész. Azt is elmondta, örül a templomon végzett javításoknak, amely ´katasztrofális´ állapotban volt, és korábban nem volt anyagi lehetőségük rendbetételére. Ígéri: tart istentiszteletet. Legközelebb adventben, és majd karácsonykor is. Szólt a kistemplom megőrzött tárgyi emlékeiről, amelyeket gróf Bethlen Erzsébet ajándékozott a derzsi református gyülekezetnek.

Megszólalnak a kövek

Ugye ismerős a jézusi intelem, hogy majd a kövek szólalnak meg? Hogy mit mesélnek a ´kövek´ a felkiáltójel kis templomról, jelesül: kiknek fontos, és miért, ha nulla lélekszámú a gyülekezet, ejtettek pár szót, akik felvállalták gyors és látványos helyreállítását, átépítését. Antal Zoltántól, a székelyudvarhelyi református egyházmegye esperesétől megtudtuk: 3– 4 évvel ezelőtt állagmegőrzésre adtak pénzt, amit helyi erőkkel el is végeztek. A jelenben az egyházi elöljáró az önzetlenséget emelte ki, ami figyelemre méltó. Reméli: a templom majd hoz gyülekezetet is. Küldetése van.

A leányegyház hozománya

Kivételes pillanat volt, amikor Csifó lelkész úr megmutatta a filiális eklézsia megőrzött tárgyi kincseit. Fotós kollegámmal előbb a jegyzőkönyvet csodáltuk meg. Gyöngybetűk, és személyes vallomás: ´A már 1837 előtt szenderegni kezdődött leányzó hogy meg ne haljon, úgy védhettem meg, hogy építsek egy hajlékot, ahol az igazságért éhezőknek és szomjúzóknak légyen ingyen eledele és osztogattassék az életnek vize. Nem hiú vágyból, hanem azon kényszer szükségből építtettem azon kicsi szentegyházat, hogy árván ne maradjon a Sion, be szűnvén bennem a birtokossági kegyelet midőn lakásomat Sz.Udvarhely városába áttettem´. Aláírója Bodor Pál lelkész. Aztán kisorakoztak az 1720-as, 1738-as, 1740-es készítésű adomány ónedények: az úrasztalai tányérok, kanna– amelyeket az anyaegyház és lelkipásztora méltón őriz. Mit érzett meg 1891-ben Bodor lelkész, amikor ezt írta? –Ha történnék az a nem remélt eset, hogy az egyházi szertartásokra és ezen kapcsolatos fekvőségekre nem lenne szűkség, mint meghalt leányzónak vagyona az alma mater kányádi ev. ref. anyaeklézsiára rúháztassék át–. Felejthetetlen pillanat, amint az örökségvigyázó lelkész megmutatta az úrasztala terítőt. Szeretettel széthajtogatta, és megcsodálhattuk a pici hímzett Agnus Dei–jelképet. Csak nagyon gondos őrzés mellett maradhatott meg ilyen hófehérnek. Körben betűhímzés díszíti: ´Ezt Koronka Lidi Csusz György élete párja varta és ajálya Jézus asztalára – Jézus zászlód alatt legyenek boldogok Derzsben, kik hozzád járulnak, szegények, gazdagok. 1834´ – kívánja mindannyiunknak több mint másfél évszázada, adományozója.

A református templom történetéből

A mai templom építése előtt a református filiális gyülekezet szolgálatában állott egy cserefa harangláb, Ujfalvi József református birtokos udvarán. Megalakulásának okleveles említése 1808-ból maradt fenn, eszerint a derzsi református filiális eklézsia 1717-ben alakult. A mai templom 1886-ban épülhetett, mert egy erre vonatkozó dokumentum szerint 1887-ben, pünkösd második napján szentelték fel. A templomot T. Bodor Pál nyugalmazott kányádi lelkész saját költségén építtette, és ajándékozta a derzsi református híveknek. A templom egyetlen helyiségből áll, fedélzetén egy kis tornyos harangszékkel. A templom hossza 9 méter, szélessége 5 méter, a magassága 4 méter. A templom fából épült, vakolva van. A templom értékes műtárgya ´egy kisded harang a hajdanban ezen leány egyházban kegyes jótevő Sebesi (Sámuel) családtól ajándékozva´. A templomon jelentős javítást végeztek az 1909. esztendőben, ekkor a zsindelyfedelet cseréppel váltották fel, saját költségen, 1931-ben a Kolozsvári Református Egyházkerület közalapi segélyéből, és 1953-ban a gyülekezet áldozatkészségéből. (Gerendás Lajos nyomán)

Ideje az imának

Hiányos a Derzsre vonatkozó református levéltár. Születési, elhalálozási anyakönyvi feljegyzés sincs. De azt megtudtuk: ´Az 1880-ban történt népszámláláskor 120 evang. reform. egyéniség találtatott´. Mára egy megtaláltatott. Köszönetet fogalmazok barátaimnak, akik megismertették velem e helyet, és Csifó Dénes lelkésznek, hogy megmutathatjuk olvasóinknak is a kegytárgyakat. Vasárnap újra kinyitják a Desolata ajtaját. Térjenek be egy fohászra, ha arra járnak. Rajtunk is múlik, hogy újra átimádkozott hellyé váljék.

Molnár Melinda – Udvarhelyi Híradó

[the_ad id=”1252″]