9 jún
„1940. Augusztus 30-án a rádió bemondta a bécsi döntést, mely szerint Észak-Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. A hatóságok, katonaság stb., költözködtek. A Weidel traktorunk Derzsben csépelt, bizonytalan volt, hogy Derzs hova fog tartozni. A román csendőrök eltávoztak onnan, de két nap múlva visszajöttek, mondván, hogy Romániához tartozik”.
– Bartók Lajos –
Tehát a falu nem csatolódott Magyarországhoz, megmaradt román területnek, illetve határt képeztek a földterületek a szomszédos Magyarországgal. Ebből az időből maradt fenn a mondás, hogy „nagyapám egy délelőtt átkaszálta magát Magyarországra.” „Elég siralmas volt abban az időben a helyzet, mert gondolják el, milyen érzés az, amikor vonul át a magyar hadsereg ottan a főúton fölfelé, mikor mi vagyunk Romániához szakadva, tiszta magyar község, Derzs, Muzsna, milyen tekintettel tudja az ember elviselni.” „A kulturális tevékenység, a határszéli rendkívüli állapotok, és az általános gyűléstilalom miatt teljes mértékben szünetelt. A nagyközönség kizárásával Petres Albert énekvezér a feleségével karácsonyban ünnepélyt rendeztünk gyermekeink részére, de azt is megzavarták.”
Az unitárius hívek száma 1098. A háborús viszonyok miatt a lakosság életszínvonala Erdélyben romlott. A helyzetet súlyosbították a nemzetiségeket megkülönböztető intézkedések. A román és magyar fél kölcsönös elnyomó nemzetiségi politikát folytatott: iskolabezárásra iskolabezárással, internálásra internálással, kiutasításra kiutasítással válaszoltak a hatóságok.
[the_ad id=”1252″]
1944. augusztus 23.-ig az oktató tevékenység a derzsi iskolánál vallásos jellegű volt. Az iskola megalakulásától az 1898-1899-es iskolai évig, mint felekezeti iskola működött, az egyház fennhatósága alá tartozott. Ez után az állam tulajdonába megy át, és mint állami magyar nyelvű elemi iskola működik, de az egyház befolyása továbbra is fennmarad.
Írta: Kovács Erika
